Ayurvéda

  • Nyomtatás

Ayurvedikus táplálkozási rendszer
 
 

Maga az „ayurveda” szanszkrit kifejezés és az óindiai birodalom szent szövegeinek ( Védák ) az emberrel, az ember egészségének megõrzésével foglalkozik. Fordításban az élet tudományát, a (hosszú) élet ismeretét jelenti. 
Az ayurveda táplálkozástudománnyal foglalkozó része több ezer éves empirikus megfigyeléseken alapszik. Tradicionálisan nem az ételek fehérje-zsír-szénhidrát összetevõivel foglakozik és nem szentel közvetlen figyelmet a vitaminoknak vagy ásványi anyagoknak sem hiszen ezek még nem voltak ismertek i.e II. században. Sokkal inkább az ember alkatának-anyagcseréjének és az elfogyasztott étkek harmoniájával vagy diszharmóniájával. 
Alapelvként kimondja, hogy az embert az elfogyasztott táplálékok építik fel. Mint ilyen az emberi test nem egy darab anyag, hanem mint egy folyó folyamatosan átépülõ-átalakuló idõben változó rendszer. Ezt a „rendszert” ismerni kell azért, hogy harmóniába lehessen hozni a felvett táplálékkal. Ezzel lehetõség nyílik a folyamatos átépülések során harmonikus táplálkozással egészséges testi-szellemi lét kialakítására. 
Nagyon haladó nézet az ayurveda azon megállapítása, amelyik a túlsúlyt (obesitást) nem önmagában a túlevés következményének tartja, hanem az anyagcsere és táplálkozás harmoniájának a megbomlásaként. „Ha meg tudjuk emészteni, a méreg is hasznunkra válik – míg rossz emésztéssel az ember belehalhat a nektár ivásba is.” Az ayurvédikus táplálkozás elve kimondja tehát, hogy nincsenek önmagukban jó vagy rossz ételek, hanem csupán az adott egyén számára egyik-másik táplálék jó vagy rossz. Aszerint, hogy a táplálékból ki tudja-e vonni (megemészteni, anyagcseréjében elõnyösen felhasználni) az életadó értékeket. Három alapvetõ testtípust ismer el amelyet az elme és a test találkozása határoz meg. Ez az a találkozási pont ahol az elme a gondolatot anyaggá alakítja át (anyagcsere?) amelyet dósának nevez. A három dósa: 

  • Vata-dósa. (szél-testtípus) Ez a dósa uralja a mozgásokat a szervezeten belül. Az ide tartozó emberek általában soványak, mozgékonyak mint a szél. Nemcsak mozdulataik de gondolkodásuk, beszédük is lendületes. Jellemzõ rájuk végtagjaik hidegsége. (A szél hût!) Gyakran rossz, éber alvók, álmukból gondolataik, álmaik miatt felriadnak. Emésztésük gyakran kényes, emiatt körültekintõ és igényes étkezõk.
  • Pitta-dósa (tûz-testtípus) az anyagcserét uralja, mint egy belsõ tûz (agni) amely ellát energiával. Õ a felelõs a tiszta vérért az emésztési folyamatok hatékonyságáért, ami azzal jár, hogy salakanyag, mérgek képzõdése nélkül emésztjük táplálékunkat.. A jó egészség jele, hogy az agni lobogva ég, kelló tápanyaghoz juttat, amit kellõ mértékben juttat el a sejtekhez. Erõs, hathatós emésztésüek, igen nagy étvággyal. Bõrük meleg, izzadékony. Heves természetüek, a szenvedély és a nagy indulatok sem állnak messze természetüktõl.
  • Kapha-dósa (sár = föld + víz testtípus) uralja magát az anyagot. Általában erõteljes testfelépítésüek, hízásra hajlamosak. Bõrük jellemzõen világos, halvány, fehér. Szemük színe többnyire kék, ritkábban fekete.

Melyik testtípusnak mely táplálékok felelnek meg? 
A tápanyagok fontossági sorrendben az 1) összetételük, állaguk 2) ízük, füszerességük és 3) szinük szerint szintén szél, tûz, sár típusúak lehetnek. 
Az alapelv szerint: 
A szelet nem támogatjuk széllel, hiszen egy végletesen csapongó természetet kapunk. Nem tápláljuk tûzzel, mert túl heves indulatokat, szenvedélyek lobbannak fel a diszharmónia következményeként. A szelet sárból emelt vályogfallal tereljük mederbe: édes-savanyú ízü, pépes állagú, nehéz étkekkel, amiket cseppnyi tûzzel szárítunk, kevés olajos, olajban sült forró desszert formájában. 
A tüzet nem fokozzuk tûzzel (erõs, fûszeres ételekkel, hagymával) nem öntünk rá olajat, zsírt, vagy hõvel (forró ételekkel, italokkal). Széllel sem szítjuk a tüzet könnyû, könnyen emészthetõ ételek formájában. A tüzet sárral fojtjuk le édes ízû, pépes állagú, hideg hõmérsékletû étkekkel, sok gyümölccsel. 
A sarat szárítani kell tüzes jellegû fûszeres, csípõs, forró lehetõleg száraz étkekkel. Alkalmanként egy kis széllel (könnyû, könnyen emészthetõ étkek) támogatjuk. Tartózkodjunk attól, hogy a sarat pépes (méz, kása) vagy vízben könnyen oldodó (cukor, ) szaftos ételekkel még tovább dagasszuk. 
  
A dósák kiegyensúlyozásában nagy szerepet kap a 6 fõ íz (rásza) az édes, sós, savanyú, keserû, csípõs és fanyar, valamint a 6 fõ jelleg (guna) a könnyû, nehézhideg, forró, olajos és száraz is. Ezeket foglalja össze röviden a z 1. táblázat. 
  
1. Táblázat: Az ízek (rásza) és a jelleg (guna) harmóniája a testtípussal

 

         

Vatát egyensúlyozza

 

Vatát fokozza

Rásza

Guna

 

Rásza

Guna

Édes

Nehéz

 

Csípõs

Könnyû

Savanyú

Olajos

 

Keserû

Száraz

Sós

Forró

 

Fanyar

Hideg

         

Pittát egyensúlyozza

 

Pittát fokozza

Rásza

Dósa

 

Rásza

Guna

Édes

Nehéz

 

Csípõs

Forró

Keserû

Száraz

 

Savanyú

Könnyû

Fanyar

Hideg

 

Sós

Olajos

         

Kaphát egyensúlyozza

 

Kaphát fokozza

Rásza

Guna

 

Rásza

Guna

Csípõs

Könnyû

 

Édes

Nehéz

Keserû

Száraz

 

Savanyú

Olajos

Fanyar

Forró

 

Sós

Hideg

 

Az ayurveda nem egy merev táplálkozási rendszer. Javallata szerint kezdjük el valamennyi ízt rendszeresen fogyasztani, amitõl hamarosan beáll a szervezet típus-egyensúlya. A továbbiakban már ráérzünk a helyes táplálkozásra.
Az agni – emésztõ tûz – mûködése a nap folyamán ciklusos. Ha helytelen táplálkozás miatt ez a ciklusosság zavart szenved az emésztés felborul és emésztési panaszok formájában mutatkozik meg: gyomorégés, savtúltengés, reflux, székrekedés, hasmenés, stb. Az agni ciklicitását erõsen eltéríti a rendszertelen, kihagyott étkezés, a nassolás, rágógumi, cukorka, kávé, alkohol, dohányzás, fekete és zöld tea, túlzott sóhasználat.
Mivel a szervezet folyamatos átépülésben van alkalom nyílik az agni ciklicitását helyreállítani. Ennek a metodikáját foglalja össze a 2. táblázat.
 

 2. Táblázat Az agni helyreállításának módszere

 

       
 

Vata testtípusúak

Pitta testtípusúak

Kapha testtípusúak

Gyakoriság

Havonta 1x

Havonta 2x

Hetente 1x

1. nap

Friss gyümölcslé 5-7 pohárral esetleg vízzel hígítva.

2. nap reggeli 

gabona forró tejjel

édesgyökér tea

borsmenta tea

borsmenta tea

2. nap ebéd

Bõséges, de nem mértéktelen, só-fûszer igen kevés

2. nap vacsora

Rizs, lencse, párolt zöldség - legalább 3 órával lefekvés elõtt

 

Ajánlottak az ún „szattvikus (tiszta)-ételek”. Ezek olyan ételek amelyek nagyon tisztának minõsülnek és a szervezet könnyen, a legkissebb erõfeszítéssel és a legkevesebb méreg termelése mellett tudja lebontani és hasznosítani. Ide tartoznak: a tej és a ghi (tiszta, vízmentes vaj), a friss gyümölcsök és zöldségek lehetõleg nyersen, tiszta forrásvíz.
Az ayurvedikus táplálkozás elveit összefoglalva: 
Az ember számára a legalkalmasabb táplálékok a növényi eredetüek, lehetõleg nyersen és a földrajzi fekvésnek meg évszaknak megfelelõen.
Nem javasolt ételek a húsok, tojás, sajt. Bár egyes szerzõk megengedik, hogy a kismértékû húsfogyasztás bizonyos körülmények között hasznos lehet (legyengült szervezet lábadozás idején).
Kerülendõ az alkohol, kávé, fekete- és zöld tea, dohányzás, mértéktelen fûszerezés.
A fõ étkezésnek az ebédet tekinti, majd ezt követõen a mértékletes vacsorát. A reggeli legyen a legkevesebb. Fontos a rendszeres, azonos idõben megtartott étkezés, a nassolás mellõzésével.
A bõséges táplálkozás esetén is a gyomrot csak 3 részben töltsd meg.
Mind a hat ízt és jelleget fogyasztani kell, hogy kialakuljon a típus-egyensúly, amikortól is ösztönösen meg tudjuk válogatni a szükséges és hasznos táplálékainkat.
Törekedni kell a szattvikus étrendre.
Táplálékodat jó hangulatban, kellemes közérzetben fogyaszd.
 

Dr. Gothárd Csaba