Világképek-nézetek

  • Nyomtatás

Örök változás - Tao - Világrend 

 

Világképek – nézetek


Minden embernek van egy ösztönös megérzése arról, hogy tkp. milyen világban él, mi veszi körül. Tudja, hogy társdalomban él, tudja, hogy különbözik embertársaitól, ugyanakkor szoros kapcsolatban van másokkal legelõször is a családban, de sok más közösségben is. Része a természetnek, sõt a világnak is, Földünk lakója. Akár mit is vizsgál meg, pl. a környezetét élõlényeket vagy tárgyakat, vagy az anyag legkisebb részeit, látni fogja, hogy mindegyik kölcsönhatásban van a másikkal, illetve egy-egy alkotórész egy nagyobb egész részeként létezik. Az eligazodáshoz mindannyiunknak szüksége van tudományosan megalapozott válaszokra, elemzésekre és véleményekre.
Ebben a szellemi munkában segít a modern tudomány és filozófia és az emberiség mai napig is érvényes ókori filózófiáinak természettörvényei. 

Fogalmak: Kozmosz –Univerzum –Világegyetem
Kozmológia: a világegyetem jellegére és fejlõdésére vonatkozó
elméletek összessége : (Makro…)
Mikrokozmosz: a „parányok” atomok világa.. és az ember világa,
mint a világ kicsinyített képmása.
Univerzum: a mindenség, a világmindenség, világegyetem

Forrásmunkákat, rejtjeles írásokat, ábrákat, rajzokat, eposzokat, mondákat stb.
 találtak a tudósok: a sumeroktól, a babilóniaiaktól, az egyiptomi birodalomból, az Inkáktól a Maja birodalomból, az Aztékoktól, a klasszikus Görögöktõl,Indiából és Kínából, hogy milyennek képzelték õk a világegyetemet, és hogy
hogyan bontakozott ki szerintük az ismert világegyetem csodálatos változatossága. Egyes teremtésmítoszok a világ keletkezését természetfeletti hatalommal felruházott isteni lényektõl származtatták, más elméletek pedig
a természettörvények érvényesülésében látták a magyarázatot. A mai korhoz legközelebb álló görög filozófusok a világ keletkezését néhány õselembõl:
a vízbõl, a földbõl, a tûzbõl, és a levegõbõl, illetve ezek kombinációjából
eredeztették. A görög filozófusok egyetértettek abban, hogy a világegyetemnek nincsenek természetes határai sem térben sem idõben, ami igen modern gondolat volt, és azt is vallották, hogy az univerzum fokozatosan bontakozik ki az õskáoszból, valamiféle határozott rendezõ elv alapján. A görög filozófia két szellemóriása a következõképpen gondolkodott a rendezõ elvrõl
 a princípiumról: (alapelv, vezérelv) Platón szerint az értelem az õsok, a végok,Arisztotelész szerint a rend mögött a természet áll.

A hinduizmus már-már jelenkori - tehát XXI. századi modernséggel vallotta, hogy az Univerzumban az anyag és energia szüntelen átalakulásai mögött ott áll az örök és változatlan Brahman- a világlélek, ahogy az ó ind vedikus himnusz fogalmaz:
„Ez vég nélküli végtelen , az a végtelen, amely a végtelenbõl származik.”

A modern tudományos álláspont szerint az Univerzum kialakulása az õsrobbanással (Big Bang) kezdõdött, amely a Kozmoszt alkotó végtelen energia tengerben következett be. A robbanás rendkívüli következményekhez vezetett: mert a rendkívül magas hõmérsékletû ionizált gázkeverékbõl, a plazmából, lehülés után sûrûsödtek össze a csillagok, majd az együttesen jelen lévõ ellenkezõ elõjelû szabad töltéshordozókból a további anyagok.
Jelenleg a Földünkön négyfajta kozmikus sugárzási erõ határozza meg bolygónk
létezésének feltételeit. Gravitációs, Elektromágneses, Gyenge nuklearis, Erõs nuklearis. Ezeket részletesen elemzi László Ervin: A kozmikus kapcsolatok c. a világegyetem fejlõdésérõl és mûködésérõl szóló összefoglaló könyvében ( Magyar Könyvklub Budapest, 1999.).
Mottó: (alapgondolat) A világon egyetlen egy állandó van csupán,
változás maga! (minden változik, szakadatlan a mozgás!)
A távol keleti (kinai) világnézet alapeszméi: Az ég, föld és ember az
 egységes mindenség három alkotórésze, amelyek belsõ kölcsönhatásban állnak egymással, és mindenre kiterjedõ törvény szabályozza õket. Ez a Tao a leheletfinom egyetemes törvény, mely az Ég útján a Föld útján és az Ember útján nyilvánul meg a jin-jang energiák folyamatos mûködése által. 
A világmindenség hatalmas eleven „organizmus” amely folytonos mozgásban van, és amelynek egyes tagjai kölcsönösen szüntelenül hatnak egymásra.
Mindez az energia Ki, Csi, vagy Prana tulajdonságának következménye.
Minden lét úgy keletkezik, hogy a két õserõ, jang és jin törvényszerû változások
során átmegy egymásba. Mik ezek a törvényszerûségek? A Sárga Császár 12 pontja! A „tao” szó eredetileg „út”-at jelent ma is, a csillagok útját is az égbolton. A tao jelenti azonban a „bölcs” utat is, amely a célhoz vezet, a rendet, a törvényt, amely mindenben érvényesül. A tao a helyes cselekvés mércéje, a természet egyetemes elve. A Tao tö king: Könyv (king) a világtörvényrõl (tao) és annak hatásáról. (81 rész!)
A természet valamennyi jelensége, élõlénye, a tulajdonságok, a fogalmak, mind – mind Yin vagy Yang beosztást nyertek.
A Yin és Yang egymással ellentétes, de egymást kölcsönösen kiegészítõ fogalmak. (pozitiv – negativ, aktív – passzív, illetve nem létezhetnek egymás nélkül, szükségesek egymás számára.
A Yang a Yinbõl születik, a Yin pedig a Yangból: az állandó mozgás közben a Yang a Yinhez áramlik, és megfordítva: a Yang hat aYinre és viszont.
Emellett a Yinnek és a Yangnak egymással kiegyensúlyozott arányban kell
 jelen lennie. Példák a yin és yang együttes jelenlétére: belégzés- kilégzés, nappal- éjszaka, hideg- meleg, nedves – száraz, tûz- víz, nyár- tél, Föld- Ég. 
Nyugalom - mozgás, összehúzódás- kiterjedés, és még számtalan példa. A (nagy) kérdés: Mi emberek hogyan tudunk betagozódni a világ egészbe ?
Fizikai testben élõ szellemi lények vagyunk, létfeltételeinket adott természeti
 környezet határozza meg, az anyag és energia jelenlétét minden pillanatban átéljük. Az energia megnyilvánulási formáit: mint a materializációt, a kinetikát, a termo és kémiai reakciókat, valamint az élõlények biológiai életjelenségeit tapasztaljuk, de az energiafajták legtöbbször láthatatlanok. (Az energia leggyakoribb megnyilvánulási formája a materializáció.)
Földünk a Naprendszer bolygójaként a kozmoszból érkezõ végtelen energiatengerben él, ezt a napenergiát tudjuk hasznosítani itt a földi létben. Az élettelen
 világban (ásványok, tárgyak) éppúgy mint az élõk világában (organizmusok:növényvilág, állatvilág, emberek világa). Az emberi test vizsgálatánál még egy különleges tulajdonságot is megfigyelhetünk: nevezetesen, hogy test szerte nagyszámú mikro térképet találunk, amely az egyes testrészeket –vagy belsõ szerveket (pl.:egy fog és környéke) reprezentálja, vagy az egész testet tükrözi. Gondoljunk csak az írisz diagnosztikára, a kézanalízisre, a fülanalízisre, az odon tonok jelentésére, a hajanalízisre, a nyelv diagnosztikára, az orrismére, a köröm bõr és szõrzet vizsgálatára, a lábfej és a talp vizsgálatára, (reflexológia), és nem utolsó sorban a tíz szerv meridiánra, az életerõ összekötõ és szabályozó energetikai rendszerre: tüdõ, vastagbél, szív, vékonybél, hólyag, vese, epehólyag, máj, gyomor, lép-hasnyálmirigy, valamint a négy különleges meridiánra: kormányzóvezeték, befogadó vezeték, szívburok, hármas –melegítõ, melyeknek befolyásolására kialakult az akupunktúra (és akupresszúra) tudománya. 

Sági István