Táplálkozástan

Természetgyógyászati táplálkozástan

A táplálkozás minden élőlényre jellemző alapvető életmegnyilvánulás, hasonlóan a keringéshez vagy a légzéshez. A táplálkozás története egyidős az emberiséggel. Egy bonyolult műveletsor, amely magába foglalja a táplálék megszerzését, felvételét (harapás, rágás, nyelés) a táplálék megemésztését, felszívódását, lebontását, átalakítását, a szervezetbe történő beépítését és a salak anyagoknak a külvilág felé történő kiürítését.

E bonyolult folyamat egyes részeinek szabályozásával már az évezredekkel ezelőtt készült írásos anyagokban is találkozhatunk. A szanszkrit kultúra műveiben, pl. a Védák könyvében már komoly szabályozás szerepel a táplálkozásra vonatkozóan (Ayurvéda). A zarathusztra vallás majd az ebből kialakuló mazdaizmus máig érvényes megállapításokat fogalmazott meg a táplálkozással kapcsolatosan. Ezt követően számos vallás, a buddhizmus, a muszlim, vagy a taoizmus is tanításokat fogalmazott meg táplálkozásunkat illetően. Mérföldkőnek számított Hippokratész az i.e. 500 körüli munkássága, melynek kitételeit napjainkban is alkalmazzuk. Az újabb korban Montaigne, Hufeland, Theodor Hahn, Sebastian Kneipp munkássága alapvető.

A természetgyógyászati táplálkozás egy alapvetően holisztikus szemléletű tevékenység, amely figyelembe veszi az adott ember életkorát, egészségi állapotát, az adott évszakot, a körülményeket, leterheltséget és még számos más tényezőt.

A téma feldolgozása a táplálékok osztályozásával (pl. szénhidrátok, fehérjék, zsírok) kezdődik, kitérve az alapvető emésztési folyamatok megismerésére. Ebben a részben szükséges a legfontosabb biokémiai folyamatok tárgyalása (szénhidrátok, fehérjék, zsírok lebontása és felszívódása). Bemutatásra kerül, hogyan lesz a szervezetbe került tápanyagokból energia – amely a test működtetéséhez alapvetően szükséges. Bemutatásra kerülnek a szervezet számára szükséges vitaminok, makro- és mikroelemek ezek legfontosabb tulajdonságaival.

Ismertetésre kerülnek a táplálkozás pszichés vonatkozásai, a táplálkozási szokásokat befolyásoló tényezők és olyan szélsőséges táplálkozási formák, mint az anorexia (kóros soványság), illetve ennek ellentéte a bulimia (kóros falánkság). A kiegyensúlyozott táplálkozás alapelveinek ismertetésének keretein belül kerül tárgyalásra a BMI meghatározása, illetve a testsúlyproblémák megoldása.

Ezek után a böjtök – mint a szervezet számára hasznos méregtelenítők – ismertetése következik. Bemutatásra kerülnek a böjt formái, előnyei, kockázatai. Ezt követően kerül tárgyalásra az ételallergia, mint korunk egyre jobban terjedő jelensége.

A továbbiakban két nagy táplálkozási rendszer kerül ismertetésre.

Az egészségmegőrző táplálkozási rendszerek – nevükben foglalva is – az egészség megőrzését, fenntartását hivatottak biztosítani. Legrégebbi képviselője e rendszernek az ayurvédikus táplálkozási rendszer a maga sajátos eszmei felépítésével. Elvileg e rendszer ma is használható, de különleges kategóriái (rászák, dosák, gunák) nehezen behatárolhatók, elsajátításuk sok tanulást és gyakorlást igényel – a mai, felgyorsult élettempó mellett nehézkesen használhatók. Az Are Waerland rendszer sok megszívlelendő és érdekes meggondolást tartalmaz, de nagyobbik részében a benne foglaltak túlhaladottá váltak, így alkalmazásuk meggondolandó. A Diamond-féle táplálkozási rendszer hazánkban az 1980-as évek közepén testkontroll néven vált ismertté. Eszmeiségében a mazdaizmussal megegyező néhány sajátságos elgondolást beleszőve. Az e rendszerben foglalt ételtársítási elvek – mint fogyókúra is – jól használhatók. Az Oláh Andor-féle táplálkozás lényegében egy reformtáplálkozás. Elvei nem új keletűek, inkább a korábbi táplálkozási rendszerek összegzéseként foghatók fel.

A terápiás céllal alkalmazott táplálkozási rendszerek a már megromlott egészségi állapot hereállítását szolgálják. Ennek megfelelően az előzőekhez képest drasztikusabbak, az alkalmazó számára kemény megterhelést jelentenek. Ilyen szempontból klasszikus a mazdaznan, amely az i.e. IX-VIII. sz. körül alakult ki a mai Irán területén az egykori mazdaizmus és a Zaratusztra vallás összeolvadásakor. Máig használható alapelveket fektetett le és számos táplálkozási rendszer filozófiai alapját képezi. Az 1900-as évek elején, a Németországban praktizáló orvos Dr. Max Gerson alkotta meg rendkívül drasztikus táplálkozási és terápiás elveit, amely Gerson-diéta néven vált ismertté e rendszer alapelvei - néhány kivételtől eltekintve – akár ma is alkalmazhatók lennének. Az e csoportba tartozó táplálkozási rendszerek közül a Breuss-féle léböjt kúra az, ami hatékony is és nagyobb nehézségek nélkül is kivitelezhető. Kétségtelen, hogy a 6 hetes időtartam kemény próbát jelent, de a várható eredmény is ezzel arányos. Bicsérdi Béla – a múlt század elején megalkotott – táplálkozási iskolája inkább csak tudománytörténeti érdekességű, a vegetarianizmus egy szélsőséges, bigott formája, amely biztonságosan nem alkalmazható. A legújabb kor táplálkozási rendszerei: a Hay-féle választódiéta, a Buchinger-Lützner-féle szénhidráttal kiegészített léböjt, a Schroth-kúra, a gasztrointesztinális gyógyító diéta (F. X. Mayr nyomán) inkább érdekességek, semmint általánosan alkalmazható kezelési eljárások. A Hagyományos Kínai Orvoslás táplálkozás elmélete évezredekre visszanyúló komplex rendszer, amely napjainkban is tökéletesen alkalmazható, szélsőségektől mentes, igen hatékony rendszer.

Mindezek ismeretében is tudnunk kell, hogy a megfelelően kialakított étrend sokat segít ugyan – de önmagában nem oldja meg egészségi problémáinkat. A megfelelő módon megválasztott szellemi – lelki – testi kezelések egy jó étrenddel kiegészítve azonban már csodákat tehetnek.