Privilégium

„A gyógyítás és a gondolkodás nem egy szûk társadalmi réteg privilégiuma.” 
Dr. Taraczközi István 


Részletek Szendi Gábor Napfény vitamin címû könyvébõl. 

Az emberek még mindig abban a hitben élnek, hogy az orvoslás feladata a gyógyítás. Hétköznapi szinten maguk az orvok is ezt vallják. A dolgok azonban alattomban megváltoztak, és az orvoslás már régen feladta fent említett nemes célját. Az új, reálisabb cél a kezelés. Ebben már nincs semmi heroizmus – ez teljesen praktikus vállalás. A kezelés egy olyasfajta attitûdöt is feltételez, amit az orvos a saját pesszimizmusa elleni küzdelemként vesz fel. Ha a kezelés vége netán gyógyulás lesz, a beteg örülhet. De a cél a puszta ellátás, mindenféle pátosz és megmentési vágy nékül. Ma már nincsenek Semmelweisek, akik beleõrülnek a tudtadtba, hogy embereket menthetnének meg, ha sikerülne meggyõzniük az orvosi establishmentet. Az orvoslás jól mûködõ hierarchikus gépezete ma már idõben kiveti magából az efféle lázadókat. Az orvos ma már nem hõs, hanem szolgáltató; közvetítõ a gyógyszeripar és a beteg, azaz a fogyasztó között. Az orvos ma már nem gondolkodik, hanem engedelmesen végrehajtja az elõírt protokollt. Így aztán személy szerint már nem õ, hanem a protokoll a felelõs a betegért. Egy beteg halálakor sosem azt kérdezik, vajon a tudomány mai állása szerinti legjobbat tették-e meg a betegért. Csupán azt vizsgálják, hogy a beteget a protokoll szerint kezelték-e. Ha igen, minden rendben: többet nem lehet tenni. 

Ha a megelõzésen és a gyógyításon volna a hangsúly, a mai orvoslás folyamatosan követné az orvostudományi kutatásokat, és az eredményeket azonnal átültetné a gyakorlatba. Ennek azonban épp az ellenkezõjét látjuk. Ami a gyógyszeriparnak üzlet, az nem ritkán megfelelõ ellenõrzés nélkül is hamar átmegy a törzskönyvezési folyamaton, hogy aztán sok esetben pár év múlva a gyógyszer halálos mellékhatások miatt kerüljün visszavonásra. Ami azonban nem üzlet, de hatásosan javítaná az emberek egészségét, annak engedélyeztetét, árusítását minden lehetõ módon gátolják. Az orvostudomány ma már csak báb a gyógyszeripar kezében. A nagytõke az orvoslást a gyógyszerforgalmazásra és az orvosi eszközök mûködtetésére használja. Az orvoslás piaci szereplõvé vált, célja többé nem az emberi egészség feltétlen védeleme, hanem a gyógyszeripari és gyógyászati termékek hatékony forgalmazása. 

Természetesen most az orvoslásról, mint intézményrõl beszélek, nem kétségbe vonva, hogy egyes orvosokban továbbra is élnek ideális elképzelésekaz orvosi hivatásról. Õk azonban gyakran érezhetik úgy, hogy partizánharcot vívnak az intézményesült orvoslással szemben, és könnyen meg is üthetik a bokájukat, ha a hivatalos elõírásokkal szembemennek 

A gyógyszeripar jelen van az orvosképzésben, a tankönyvek írásában, a protokollok kialakításában is. Szerepe arra irányul, hogy minden betegséggyógyítása során a saját termékeit építse be a protokollba. 

Olyan világban élünk, amelyben szakadék tátong a hivatalos és a tudományos álláspont között, ezért mindenkinek magának kell megvédeni magát az közegészségügytõl és orvosaitól. A civilizált világegészségügyi válságáért az az orvoslás a felelõs, amely a hatékony gyógyítás helyett a hatékony gyógyszerforgalmazásban érdekelt. 

Mivel feltehetõleg egyikünknek sincs ahhoz elég hatalma, hogy a hivatalos álláspontot megváltoztassa, egyetlen célünk az lehet, hogy minél több embert tájékoztassunk. 

Szendi Gábor weboldala: www.tenyek-tevhitek.hu 

Szendi Gábor a Jaffa Kiadó gondozásában megjelentkönyvei: 
A nõ felemelkedése és tündöklése, 2008 
Isten az agyban, 2008 
Pánik – Tények és tévhitek, 2009 
Paleolit táplálkozás – a nyugati életmód és a civilizációs betegségek,2009 
Boldogtalanség és evolúció – Paleolit táplálkozással a depresszió ellen,2010 
Paleolit szakácskönyv (Mezei Elvírával), 2010 
Paleolit táplálkozás és korunk betegségei, 2011 
Paleolit táplálkozás kezdõknek, 2011 
Paleolit szakácskönyv II. (Mezei Elvírával), 2010 
Napfény vitamin, 2012