Mentálhigiéné

Mentálhigiéné 


A természetgyógyászat különbözõ ágaiban tevékenykedõk a hozzájuk forduló embertársaik egészségének megõrzésében, a betegségek megelõzésében, a gyógyulók egészségének helyreállításában, életszemléletük megváltozásában segítenek.
Mivel munkájuk tárgya az ember, ezért minden természetgyógyásznak alapvetõen ismernie kell az emberi test anatómiai–szövettani felépítését, élettanát, kórélettanát. Holisztikus szemléletünk megköveteli tõlünk, hogy az embert ne csak testében lássuk, hanem testi–lelki–szellemi egységként érzékeljük. Ezért válik szükségessé a mentálhigiéné ismereteinek elsajátítása. A mentálhigiéné lelki egészségvédelmet jelent. A lelki egészségvédelem fogalmába tartoznak a lelki megbetegedések megelõzése, a lelki egészség helyreállítása.
A civilizált életforma pszichés ártalmai következtében a társadalom nagy része szenved úgynevezett pszichoszomatikus betegségekben. De a testi betegségeket is rendszerint kísérik lelki tünetek. A magukat egészségesnek vallók pedig nagy számban küzdenek pszichés problémákkal. Elmondhatjuk, hogy életünk átszövõdött pszichés terhelésekkel.
A mentálhigiéné tárgyalása során érintõlegesen megemlíthetjük, mint rokon területeket, a pszichológiát és a pszichoterápiát. Ez utóbbi két terület mûvelése jól képzett szakemberek: pszichológusok, pszichiáterek, tevékenységéhez kötött. Vannak azonban olyan módszerek, melyeket speciálisan képzett természetgyógyászok is alkalmazhatnak.
Az egészséget, mint az élõ egyed testi–szellemi–lelki életfolyamatainak harmóniáját azonban a kölcsönös összefüggések feltételrendszere (konstellációja) határozza meg.
Az életfunkciók mélyén rejlõ lényegi történések megértésében segítségünkre van a Szánkhja-tan. A Szánkhja-tan részletes ismertetése után kifejtjük, hogy lelki egészség alatt az egészséget befolyásoló számtalan tényezõ közül elsõsorban a pszichés élet és a társadalmi beilleszkedés harmonikus voltát értjük, vagy más megfogalmazásban az életminõség emberhez méltó szintjét.
Tisztázzuk mindenekelõtt a test, a lélek és a szellem fogalmakat, melyek a mindennapi gyakorlatban sajnos rendkívül homályosak, és sok félreértésre adnak alkalmat.
A lelki egészség és a lelki betegség megkülönböztetéséhez ismernünk kell az élettani pszichés tevékenységet, mellyel a pszichológia foglalkozik. Nevezzük ezt másképpen magasabb idegtevékenységek is.
Mivel alapvetõen érzelmi lények vagyunk, érzelmeink és érzékcsalódásaink miatt elõítéletekkel terhelt a pszichés tevékenységünk. Pszichés tevékenységünket David Tracy, Bernard Lonergan és Gadamer tanulmányai alapján a „Horizont-elmélet” segítségével elemezzük. Feltárjuk a személyiség összetevõit, a személyiség-szerkezetet. A személyiség kibontakozásában és környezeti kölcsönhatásában folyamatosan szerepet játszó történéseket a tudomány jelenlegi ismeretei alapján részletesen tárgyaljuk.
Kifejtjük a lelki betegség fogalmát, bemutatjuk hazánk mentálhigiénés helyzetét. Foglalkozunk a stressz fogalmával, a stressz-tûrõ képességgel, a pszichés védekezõ mechanizmusokkal. Érintõlegesen bemutatjuk a pszichoszomatikus betegségeket, a felhasználható természetgyógyászati lehetõségeket.
Külön foglalkozunk a belsõ stressz-kezelõ és stressz-megelõzõ programokkal (Doc Lew Childre).
Beszélünk a betegségeknek a személyiségben kifejlõdõ deformáló hatásáról, és a krízisállapotról. Elemezzük a haldoklóban lejátszódó személyiségváltozásokat (Elisabeth Kübler-Ross), és a környezete részérõl nyújtható segítséget, magatartást. Bemutatjuk a család, mint egységes rendszer szerepét a betegségfolyamatokban.
Foglalkozunk a gyógyító személyiségével, a motivációval, a foglalkozási ártalmakkal. A pácienssel kialakítandó kapcsolatteremtés optimumával, a pszichés állapot felmérésének szükségességével a Mini Mental State Vizsgálat, mint segédeszköz felhasználásával.
Részletesen tárgyaljuk a módosult (megváltozott) tudatállapot élettanát, a kísérõ magatartás-változásokat, a követõ szubjektív élményeket, és a kiváltásához használható módszereket.
Bemutatjuk a mentális technikákat, közülük a gyakorlatban is alkalmazzuk a relaxációs technikák közül a Schultze-féle autogén tréninget.
Foglalkozunk az imaginációs technikákkal, elemezzük a meditációt és az imát kísérõ belsõ történéseket.
Végül ismertetjük a pszichés betegségeket, azok felismerhetõségét és a követhetõ, ajánlott lehetséges magatartás-formákat.
Dr MÓTUSZ JÁNOS